Szakmaisággal a védelmedért!

Dr. Tóth Géza

büntető védőügyvéd, európai büntetőjogi szakjogász, egyetemi adjunktus

A Büntető Törvénykönyvben gyakorlati oldalról releváns valamennyi bűncselekmény, és az ahhoz kapcsolódó bírósági gyakorlat készség szintű ismerete a korábbi bírói munkámból, valamint a jelenlegi ügyvédi és egyetemi adjunktusi minőségemből adódóan is alapvető követelmény. Ehhez kapcsolódóan a Büntető Törvénykönyv törvényi tényállásainak ismertetése vagy katalogizálása nem indokolt, hiszen arra rendelkezésre áll a törvény, azonban csupán a főbb bűncselekmény-típusokat kiemelve, megvédelek, ha az ellened folyamatban lévő büntetőeljárás tárgya...

Gazdasági bűncselekmény

Azon ügyek, amelyek tárgya költségvetési csalás, csődbűncselekmény, gazdasági eseményhez kapcsolódó sikkasztás, csalás vagy pénzmosás, különleges szakértelmet igényelnek, amelyek nemcsak a bűncselekmények büntetőjogi fogalmainak ismeretét teszik szükségessé, hanem az azokat tartalommal kitöltő, úgynevezett keretjogszabályokét is, így a különböző adónemekre és adózásra vonatkozó, vagy épp a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályokat.

Kábítószeres bűncselekmény

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, így a kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklás vagy az új pszichoaktív anyaggal visszaélés minden esetben szakértő részvételével zajló büntetőeljárás, ahol nemcsak a kábítószer, pszichotróp vagy pszichoaktív anyag hatóanyagtartalmával kapcsolatban merül fel kérdés, hanem az egyes elkövetési magatartások helyes értelmezése kapcsán is.

Közlekedési bűncselekmény

A közlekedési szabályok adekvát ismerete elengedhetetlen a közlekedési bűncselekmények helyes megítéléséhez. Ennek kapcsán mind a közlekedési szabály, illetve annak megszegésének milyensége, a tudati tények megállapítása, valamint a közlekedési esemény rekonstruálásához szükséges szakértői  tények vitathatósága kapcsán fontos a releváns szakmai tapasztalat.

Korrupciós és hivatali bűncselekmény

A korrupciós és hivatali bűncselekmények kapcsán kiemelt jelentősége van a beszerzett bizonyítékok törvényességének, így a megbízhatósági vizsgálat, a titkos információgyűjtés, illetve az előkészítő eljárásban alkalmazott leplezett eszközök eredménye csak akkor használható fel, ha ezek végrehajtására, alkalmazására törvényesen, a jogszabályoknak megfelelően került sor. Ez után merül fel egyáltalán az érdemi védekezés szükségessége az egyes cselekményeket illetően.

Emberi méltóság elleni bűncselekmény

Az Alaptörvény II. cikke értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Ez az alapjog azonban nem abszolút, a megfelelő jogalkalmazás érdekében pedig szükséges a releváns jogellenességet kizáró okok, a közszereplői minőség vagy épp a közügy definíciójának ismerete.

Határokon átnyúló bűncselekmény

A Schengeni határ közelsége miatt számos, úgynevezett transznacionális, csempész jellegű bűncselekmény valósul meg. A legtipikusabbak e téren az embercsempészés, a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint az illegális áru (pl. kábítószer, adózatlan dohánytermék, védjegyoltalom alatt álló iparjogvédelmi termékek) ország területére behozatalával, onnan való kivitelével, vagy azon átszállításával megvalósuló cselekmények.

Élet- testi épség, illetve emberi szabadság elleni bűncselekmény

Tágabb értelemben nemcsak a Büntető Törvénykönyv XV. Fejezete alatt szabályozott bűncselekmények tartoznak ide, hanem mindazon deliktumok, amelyek másodlagos jogi tárgya érinti az életet, a testi épséget vagy az emberi szabadságot mint jogvédte érdekeket. Ennek megfelelően nemcsak az emberölés, testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés merül fel, hanem ide sorolható az emberrablás, emberkereskedelem, rablás, önbíráskodás is. Mindezek megítélése kapcsán alapvető jelentőséggel bír a tudattartalom megítélése, valamint a kapcsolódó bírósági gyakorlat, többek között a 3/2013. BJE értelmezése. 

Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény

A folyamatban lévő büntetőeljárásban a szignalizáció elve folytán feljelentési kötelezettsége van az eljáró hatóságnak, ha valamilyen igazságszolgáltatás elleni bűncselekményt észlel, amelyek között legtipikusabbakként a hamis vád, a hamis tanúzás vagy épp a hatóság félrevezetése bűncselekmények említhetők. Ha ilyen eljárás indul, többek között normatív tényállási elemek bizonyítása válik szükségessé.